Budapesti Helytörténeti Szemle
Száz éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely rögzítette, hogy Magyarországnak meg kell válnia területe kétharmadától. Több mint 400 ezer magyar hagyta
Kőbánya demográfiai helyzetét tekintve mára nagyon sokszínű képet mutat, történelme során területén sok nemzetiség talált munkára, átmeneti vagy végleges otthonra. A rendelkezésre álló adatok alapján
Trianon- nincs még egy szó, ami annyi fájdalmat ébresztene a nemzetével együtt érző magyarban. Úgy látszik, a Jóisten szükségesnek tartja, hogy három évszázadonként tragédiákkal tegye
Ma már Budapest XVIII. kerületében egykori téglagyára helyén csupán egy tó őrzi nevét – hibásan, pedig Balás Imre (1879–1944) nem csak a róla elnevezett téglagyárat
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy miért történt meg a román csapatok 1919-es budapesti bevonulása, majd a fővárosi események kapcsán arra koncentrálunk, hogyan élte meg
A Kopaszi-gát a Déli vasúti összekötő híd lábától délre terül el a XI. kerületben. Mindössze 56 hektár területű, a mai Budapest területének alig 1 ‰-e,
Benczúr Gyula, a magyar főváros ünnepelt festőfejedelme 175 éve született Benczúr Gyula festőművész a XIX. század végi magyar képzőművészeti élet meghatározó személyisége. A magyar
Fejezetek Budafok – Tétény közlekedésének történetéből a XIX. század második felétől az első világháborúig. Budafok közlekedésének története a vasút megjelenéséig A vasúti közlekedés megjelenéséig
A Szegfű utca és a Rózsa utca sarkán álló, neoreneszánsz stílusban épült palota ma a Cseh Köztársaság Nagykövetségének épülete, s otthont ad a cseh kulturális
A három, ma a fővárost alkotó Duna-parti városban, Pesten, Budán és Óbudán egészen a 18. század végéig nem telepedhettek le protestánsok[1]. Így az akkor még
HORVAY (HOPP’L/HORVAI) JÁNOS LUDOVIKA TÉRI NÉVTELEN HŐSI EMLÉKMŰVÉNEK TÖRTÉNETE A Magyar Filmiroda R.t. egy helyszíni, az egykori Ludovika Akadémia főbejárata előtt készített felvételeiből összevágott és
Fotó: Sándy Gyula 1924-ben (Evangélikus Országos Múzeum) Bodó Péter „Napsugáros tornyok épülése közben nagy és nemes volt lelkem hivatása” – írta visszaemlékezéseiben Sándy
