A Kopaszi-gát története
A Kopaszi-gát a Déli vasúti összekötő híd lábától délre terül el a XI. kerületben. Mindössze 56 hektár területű, a mai Budapest területének alig 1 ‰-e, de mesél nekünk: a múltunkról, a Millennium-kor lendületes fejlődéséről, a kultúránkról, városfejlesztés- és városvédelemről, ipartörténetről, a Dunáról, vízszabályozásról, hidakról, hajdani jeles építészeinkről, mérnökeinkről, ipari szakembereinkről.
1. Kopaszi-gát térkép (Fotó: https://www.google.com)
A régi rácsos acélhidat Feketeházy János (1842-1927) tervezte, de részt vettek benne a MÁV mérnökei, köztük Rochlitz Gyula (1825-1886). Ők voltak a Keleti pályaudvar – 1884 – tervezői is. A munkálatok 1873-ban kezdődtek a Filleul-Brohy francia cég kivitelében. 1877-ben adták át a forgalomnak. A híd 477 m hosszú[1]. Folytatása a Lágymányosi öbölben vasúti töltésen haladt keresztül. Ekkor a Kopaszi-gát töltését 852 cm-re magasították. A 2002-es 848 cm-es és a 2013-as 891 cm-es árvíz is sok kárt okozott a gáton.
A Sigrai Tibor által tervezett Lágymányosi híd, 2011-től Rákóczi híd, egy ferde függesztőrudakkal megtámasztott gerendahíd. 1992-95 között épült meg, szorosan a régi vasúti híd mellé. A gyártást és szerelést a Ganz Acélszerkezeti Vállalat végezte. A pestiek között ez a híd a legkisebb súlyú, 6280 tonna tömegű, 493,4 m hosszú és 30,5 m széles. 2015-től az 1-es villamos is áthalad Budára a Fehérvári útig.
2. Hengermalom (Fotók: a szerző felvételei)
A Duna 2850 km hosszú, hazánkban 417 km-t tesz meg, és 28 km-es szakasza érinti a fővárost. Az 1640-42-es folyam km-nél a Dunába nyúló Kopaszi-gát hossza 900 m, a Dunától a Lágymányosi öblöt választja el. Északi oldala 330 m, a délin 50 m széles. A közpark négy részből áll: a Duna medrét az öböl vizétől elválasztó gát 750 m-es szakaszából, a Rákóczi híddal párhuzamos Andalgó utcából és a Kelenföldi Erőmű melletti Vízpart utcából, valamint a megmaradt Lágymányosi öbölből. A Kopaszi-gát eredetileg árvízvédelmi célból épült meg, de a 2000-es években már kávézók és piknikező helyek várták az ide látogatókat. Jelenleg az egész terület a Nádorkert városrészhez tartozik.
3. Sétány korláttal
A teljesen felújított gát üzemeltetője a Kopaszi-Gát Kft. Az 56 ha területén több kisebb étterem és játszóház is működik. Felkapott pihenő- és találkozóhely. A gát hangulatának meghatározó elemei a Dunapart öreg nyárfái. A felújított gát 2016 óta üzemel, megemelték a gát magasságát és víziparadicsommá vált. Ekkor kicserélték a közvilágítást, kétezer autónak parkolást biztosítanak, 600 m2 gyepterület létesült, 1600 növényt ültettek és információs táblákat helyeztek ki. Még 2007-ben megépült a Vízirendőrség különleges háza, Váncza László és Szécsi Zoltán tervezésében. Az 1950-es években horgásztanyák és mulatók voltak a mostani gát környékén. Nemes Gyula 1998-ban filmet forgatott Letűnt világ-címmel, és filmjét Karlovy-Varyban 2008-ben be is mutatták egy nemzetközi filmfesztiválon, ahol elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat[2].
4. Kilátás a Kopaszi- gát csúcsról
A Lágymányosi öböl vízfelülete 11,2 hektár, mélysége 1,5-2,5 m között változik, és állandó kapcsolata van a Duna főágával. Vize tisztább, mint a közeli Dunáé. A gát évente számos sporteseménynek is helyt ad. Az öböl fenekén 0,3-2 m vastag iszap rakódott le. A Dunában 22-, a fennmaradt kis öbölben 11-féle hal él. A tüskés pikó, nyúldomolykó (2010-ben az év hala lett), tarka géb a tóban védettek, és egy madár, a kislile is[3]. A többféle madárnak 150 fészkelő odút is kihelyeztek. A gáton 200 növényfaj és legalább 40 növénytársulás található. A park területén tilos a horgászat. A hatóság a fürdőzést sem engedélyezte. Az egész Kopaszi-gát területe védetté lett nyilvánítva. Ma menetrendszerű hajójáratokkal is elérhető.
5. Kopaszi-gát csúcs
A Lágymányosi öböl és a Kopaszi-gát rendezése az 1838-as márciusi pesti árvíz utáni folyamszabályozási tervek keretében 1870-75 között indult el. A Duna a Gellérthegy alatti – 298 m-es – szoros után szétterült, folyása lelassult. Emiatt a jég zajlása a Kopaszi- és Nyúlfutási zátonyokon elakadt, több méterre felduzzadt, és elzárta a víz útját[4]. A zátonyok és az 1043 m-es Csepel-szigetcsúcsi elágazás megakadályozták a jég levonulását, és rendszeresen árvizeket zúdítottak Pest-Budára. Ezekről a gondokról Vásárhelyi Pál (1795-1846) vízmérnökünk már 1838-ban is beszámolt. Az általa kiszámított mederszabályozási költség 8,9 millió Ft lett volna, de akkor Pest városa nemet mondott. Az 1838-as nagy árvízben 153 ember lelte halálát, 2281 ház dőlt össze. Sürgősen meg kellett oldani a folyamszabályozást. Az árvíz 927 cm-nél tetőzött, és 67 napig volt befagyva a Duna.
1865-től a Lánchíd és a Vigadó környékén[5] Reitter Ferenc (1813-1874) irányításával megkezdték a gátak kiépítését.
Az Országgyűlés csak az 1870-es X. törvénycikkben intézkedett a Duna szabályozásáról. 14 millió Ft hitelt vettek fel. Ezek után Csepel szigetnél elzárták a Ráckevei-Duna-ágat, remélték, hogy a főág hidraulikai viszonyainak javítása gyorsítja a folyó lefutását. Ez nem vált be, ezért 1904-ben kibontották, majd elkezdték a zsiliprendszer megépítését.
6. Lágymányosi tó feliratokkal (Fotó: Falanszter.blog.hu, Csepel.info)
A mérnöki javaslatok szerint a szabályozás során a Duna folyammedrének 380 m-re szűkítésével, a rakpartok kiépítésével a vízhozam felgyorsítható. Ezzel megakadályozták az újabb áradásokat. A megépült 3 km-es hosszú kőgáttal, a folyó Dél-Budánál kiszélesedő jobbparti részét levágták, és kialakult a Lágymányosi tó. A Kopaszi-zátony egy homokos, fövenyes, növényzet nélküli mederrész volt. Az öbölben volt egy kisebb sziget is. Erről kapta a Kopaszi-gát a nevét.
Az 1930-as évektől kezdődött a Lágymányosi-tó feltöltésének második nagy szakasza, aminek kettős eredménye volt: a holt Dunaágat feltöltötték és hasznos építési területet nyertek. A legkedvezőbb ajánlatot Fleischmann Antal és a Nagybátony-Ujlaki cégek kapták, akik m3-enként 1,57 Pengőt kértek. Összesen egy millióba került a munkák végrehajtása, és egy éven belül 1931. augusztus 1-ig kellett befejezni.
Ekkoriban indult a tervezése, majd kivitelezése (1933-37) a 378 m hosszú és 25,6 m széles Petőfi hídnak, (Horthy Miklós híd). A rácsos, felüljárós híd Álgyay Hubert Pál és Mihalich Győző hídépítő mérnökök munkáját dicséri. A polderezés 1950-ig tartott[6].
Ma a városrész kedvelt vízisport és strandhelye. 2016-tól Újbudának átadott 10 hektáros Kopaszi-gát környezete, a főváros egyik legkorszerűbben kialakított, parkosított, rekreációs területe. Van itt víziszínpad, gyalogoshidak, jacht kikötő, élménypark, Kölyök Öböl játszóház, szabadidős elfoglaltságok minden lehetősége.
„Konstantinápoly” a millenniumi ünnepségek alatt.
Az ezredéves kiállítás során 1896-ban, a főváros nemcsak a Városligetben, hanem Somossy Károly szervezésében Lágymányoson is, majdnem a vasúti hídig, nagyszabású szórakozóhelyet alakított ki. Ez volt a Konstantinápoly[7]. A Duna-szabályozás során elzárt egyik Duna-ág képezte a szép tavat, ami 540 m széles volt és elnevezték Boszporusznak. Volt benne egy füzes, ligetes szigetecske is, ahova 10 m szélességű, erős oszlopokon nyugvó híd vezetett, rajta villamos ívlámpa szórt fényt esténként.
7. Millenniumi kiállítás madártávlati képe 1896 – Heyer Artur festmény (Fotó:.https://www.google.com)
A Városligetben a honfoglalás 1000-éves emlékére 1896. május 2-től október 31-ig 520.000 m2-en rendezték meg a millenniumi ünnepségeket, melyen 21310 kiállítónak 240 pavilont állítottak fel. Főleg magyar termékeket mutattak be. Kiemelném a gépipar, közlekedés, háziipar, a mezőgazdaság és a néprajzi falu bemutatását. 5,8 millióan keresték fel. Itt a mulató részt az „Ősbudavár” helyszíne szolgáltatta. Ennek tervezője Marmorek Ödön osztrák és Vidor Emil építészünk voltak[8]. A millenniumi ünnepségekre a fővárosban több közintézmény is elkészült: Andrássy út a földalattival, az Országház kupolája, az Iparművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Curia, a Vásárcsarnok, a Vígszínház, a Nagykörút. Ekkor adták át a Szabadság hidat is (Ferenc József híd), ami 334 m hosszú, és Gerber-tartós szerkezettel készült. Tervezője Feketeházy János, a Turul-kapuk Nagy Virgil munkája. Kivitel a MÁVAG-é, hazai vasanyagból készült. Ez volt a 3. hidunk, amin átjöhetett a sok kíváncsi látogató a Városligetből a Konstantinápoly mulatóhelyre.
Somossy Károly (Singer) a Nagymező utca 17. alatti Orfeum tulajdonosa úgy döntött, hogy a városligeti építkezések mellett Ő a Gellérthegy tövében, az egykori Déli Kikötő helyén sokkal dekoratívabb és egzotikusabb vigalmi negyedet fog felépíteni a Konstantinápolyt. Európában ekkor a legnagyobb vigalmi negyednek számított. Magas banki kölcsönökből épült fel, Kellner Lipót és Gerster Kálmán építészek tervei szerint. Ők végezték a színházi előadások díszleteinek megfestését is. A Bizáncot Hauszmann Sándor vállalkozó készítette el. A tereprendezést a Bertalan Lajos utcáig kiterjesztették, feltöltötték a tó északi részét. 72 ezer köbméter földet forgattak meg. A munkálatokat mindössze 2 hónap alatt elvégeztek. 1896. május 23-án délután nyitották meg a kapukat a vendégeknek, akik a helyszínre főleg a Fővám és az Eskü térről (ma Március 15-e tér) a Dunagőzhajózási Társaság menetrendszerűen közlekedő hajóival érkeztek. A bejárat a régi Zenta utcánál volt. A belépti díj hétköznap 30, ünnepeken 40 krajcár volt.
A következő látványosságok fogadták a vendégeket. A fahídon állt a Galata torony. A közelben pirotechnikai épület állt, ahonnan a rakétákat lőtték ki. Mindezt egy angol úr, James Pain rendezte. A sziget körül több uszályon Magyarország történelméből színészek mutattak be élőképeket, még tengeri ütközetet is illusztráltak. A promontori Duna-ágat Aranyszarv öbölre keresztelték, ahol kabaré és operett előadásokat tartottak. A vízen gondolák ringatóztak, ezeket a kaikokat igazi török emberek irányították. A Fényes Porta téren az Aja Szófia – Bölcsesség temploma – díszletmása állt. Tőle északra volt a Sztambul girbe-gurba utcája. Itt a vándorkomédiások léptek fel. A török bazársorokon szőnyegeket és iparművészeti árukat kínáltak. A Korzón zenepavilon, kávéházak, fogadók sorakoztak, végén a legnagyobb színpadú Frascati színháza zárta, benne különböző nyelvű társulatok léptek fel. Volt két teniszpálya és Uher Ödön fényképészeti pavilonja. Dankó Pista és Hamza Gyuri cigányzenekara és egy török zenekar muzsikált. A legnépszerűbbek Thomas Edison találmánya a Cinematograph, a „mozicsináló gép” és az olasz Lapini testvérek szoborkiállítása voltak. Az utóbbiak a leghíresebb mesterek cararrai márványból készült szobrait árusították. A Nemzeti Szalon művészei felidézték II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) Konstantinápolyba való megérkezését. Franciaországból, Marseille-ből hajóval 1717-ben Törökországba utazott, miután III. Ahmed szultán (uralkodott 1703-1730-ig) levélben meghívta. Ide 40 fő kísérte el. A fejedelem 1720-től, (300 éve) 1735-ig élt Rodostóban[9].
8. Konstantinápoly feliratokkal (Fotó: http://csepel.info)
Ami ellen még nem tudtak védekezni, az a szúnyoginvázió volt. Emiatt a vállalkozás alig fél év elteltével csődbe jutott. A céget 1896 október elsején számolta fel Ney Aladár királyi ítélőtáblai bíró. Somossy hamarosan végleg tönkrement, és 1902-ben meghalt.
A promontori Duna-ágat 1903-ban az állam visszavette az uzsorásoktól. A feltöltött 7,2 hektár területen 1904-09 között Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Petz Samu tervei alapján felépült a József Műegyetem. Ennek helyén akkoriban a Promontori úton végig gyárak álltak: pl. a szeszgyár, ami a Nádor-kert gyümölcseit dolgozta fel, a téglagyár, ami a Feneketlen tó agyagjából gyártotta a téglákat. Volt egy katonai laktanya is, ahol a 19. évszázadban járványkórházat rendeztek be.
A II. világháború után a város romeltakarításából az öböl helyére idehordott anyag felhasználásával masszívabb alapokat tudtak létrehozni. 1960-tól folytathatták a műegyetem többi épéletének (CAMPUS) is a megépítését. Ilyenek később az Infopark néven az ELTE (IPARTERV) és más intézmények legutóbbi modern házai. Itt az utcákat a Nobel-díjasainkról, tudósainkról nevezték el. Ez a terület már a Rákóczi híd északi oldalán van.
Térjük vissza a már említett 60 km-es Csepel szigeten a Ráckevei Dunán felépülő zsiliprendszerre. Itt Kvassay Jenő (1850-1919) a 100 éve elhunyt vízmérnök, a vízügyi szolgálat jelentős alakjának munkáját kell kiemelni[10].
9. Kvassay Jenő (Fotó: https://www.google.com)
Négy évtizeden át volt a magyar vízügy támogatója. Nevéhez fűződik a vízjogi törvény (1885. XXIII. tv.) megalkotása. Ő kezdeményezte a dunai pesti szabadkikötő megépítését, amit 1928-ben avattak fel. Szorgalmazta a Duna vízi közlekedésének fejlesztését. Munkássága nyomán 1879-ben megalakult a Földművelődési Minisztériumban a Kultúrmérnöki Hivatal. Az MTA 1888-ban Wahrmann díjjal tüntette ki. A zsilipet 3,5 km-re a Duna főágától tervezte. Mellette a híd 1927-ben épült, 97 m-es, terve Dieter Jánosé. A felső zsilip 1910-14 között elkészült, a déli Tassi 1924-26 között, amit Fischer és fia kivitelezett, a földmunkákat Zsigmondy Béla végezte. A Csepeli Kikötő zárt medencéjének bejárati zsilipjét Kvassayról nevezték el[11]. 1895-ben egy olyan törvényt fogadtak el, amely tizenkét évre biztosította a mindenkori állami költségvetésnek azt az összeget, amelyet a vízi munkálatokra lehetett költeni. Darányi Ignác földművelési miniszterként támogatta.
Budai Hengermalom a Kopaszi-gátnál.
Hazánkban a mezőgazdasági birtokokon (főleg az Alföldön, Bácskában) sok és jó minőségű gabonát termeltek, a búza keresett árucikk volt idehaza és külföldön. Szállítását a Dunán és a vasúton való közlekedés segítette. A hazai malomipar a 19. század mások felében virágkorát élte. Az USA-ban lévő Minneapolis után Magyarország gyártotta a legjobb és sokféle minőségű lisztféleséget. Széchenyi István javaslatára 1841-ben Pesten a Nádor utcában (ma Falk Miksa utca) megépült a gőzzel hajtott József hengermalom. Ennek jogutódja az új helyen felépült Budai Hengermalom, mert a Belváros bővítése miatt új helyre kellett költözni. A síkszita (1887) Haggenmacher Károly (1835-1921), a hengerszék (1873) a Ganz és társa cég vezetője, Mechwart András (1834-1907) találmánya[12]. A magasőrlés technológiája is magyar találmány, sőt a 0-s liszt is. Az Elevátorház /gabonasiló) 50 m magas, ipari csúcsteljesítmény, a Duna másik oldalán a Petőfi hídnál épült fel. Ulrich Keresztély mérnök tervei szerint a Schlick Rt[13] gyártotta le 1882-83-ban. A licencet a világ több országa megvásárolta. A II. világháborúban súlyosan megsérült, és lebontották. A malomipar hazánk legfontosabb és legjövedelmezőbb iparágává volt. Budapest a 19. század végére a világranglista második helyén szerepelt, Európában a legkiemelkedőbb malomipari nagyhatalom lett. 1912-ben a budapesti exportmalmok 9,4 millió mázsa gabonát dolgoztak fel, a húszas években már csak 2,7 millió mázsát. Legtöbb malom az Újlipótvárosban és a Ferencvárosban a Soroksári úton épült fel, később a központ Újbuda lett tizezer négyzetméteres alapterülettel. 1909-ben kezdte meg működését a Budai Hengermalom, amire a Kopaszi-gátról rálátunk. Innen ered a Hengermalom utca elnevezése.[14]
1928-ban az üzemeltetés az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaság kezébe került. 1948-ban Budai Malom néven államosították a többi környékbeli malmokkal együtt. 1990-es évektől a privatizáció során Budai Malomipari Kft lett. Évről-évre nagyobb adósságot halmozott fel. A 2000-es évek elején bezárták, felszámolása már több mint tíz éve, a mai napig tart. Azóta a cég ingatlan eladással foglalkozik. Mivel az Öböl a XI. kerület ingatlanfejlesztése, a főváros egyik legigényesebb rekreációs területe. Ma a malom helyi védettség alatt van. Egykoron Közép-Európa legnagyobb malma volt, és a hazai ipar legkorszerűbb ilyen üzeme.
A XI. kerületben lévő Nádor-kert a 20. század elején a főváros egyik legnagyobb ipar területévé vált. (Röck István gőz- és gépkazángyára Budafoki u.70, kávégyár 64 sz.stb.) Itt épült fel a malom közelében a Kelenföldi Hőerőmű is 1914-ben, Reich Kálmán (1879-1927) műegyetemi tanár tervezte. Vasbeton szerkezettel épült, a kivitelt a Nicolson és Ganz villamossági gyár nyerte el. Reich halála után Borbíró Virgil (1893-1956) folytatta. A kapcsoló terem már az Ő munkája, igen szép art deco kivitelben készült[15]. mögötte az ország legnagyobb Dohánygyára, 1912-65-ig üzemelt. Tervezője Toronyi Fellner Sándor volt.
A terület eredetileg a Téténybe vezető postaút, egykor Lőportáros út, mellett elterülő 90 hold nagyságú volt. Batthyány József hercegprímás ajándékozta József nádornak hitbizományként. A 18. században a Nádor-kert[16] híres volt a benne rendezett mulatságokról. József nádor is itt rendezett névnapi ünnepséget a fitalon elhunyt első feleségének, Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnőnek. Meg kell emlékeznem id. Pecz Ármin (1820-1896) első tájkertészünkről, aki 1840-42-ig bérelt itt földet és törzsfagyűjteményt hozott létre. A Magyar Nemzeti Múzeum kertjét is kialakította. Ő volt az Orzcy bárók főkertésze, majd császári és királyi kertész. Fia, Ármin (1855-927) is folytatta apja munkásságát. Őt bízták meg az Ezredévi ünnepségeknél a városligeti terület parkosításával, az Állatkertével, valamint a Vár palotájának kertésze, és a Műegyetem parkját is neki köszönhetjük.
Még egy érdekesség: a Légrády testvérek[17] nyomdatulajdonosa, Károly (1834-1903) és Tivadar, akik a Pesti Hírlapot 1879-ben újból kiadták. A Pesti Hírlap a legtöbbet olvasott, olcsó országos lap volt, minden hírről gyorsan tudósított. A Nádor-kertben bérelt földön a Légrády testvérek zöldség és gyümölcstermesztést folytattak. Károly még szakmunkákat is írt, pl.: A spárgatermelés kézikönyve címűt. A Falusi Gazda lapot is ők szerkesztették. A cég új székháza Korb Flóris és Giergl Kálmán építészpáros tervei szerint 1893-ban épült fel a Váci körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky út 78. sz. alatt. A csodálatos ház belső keleties elemekkel díszített körfolyosói szintén a Schlick Rt. munkáját dicséri. Nemrég felújították, főleg külföldiek bérlik, Eiffel-palotának nevezték el (de mi okból?) A Légrády nyomda a Millenniumi ünnepségeken a Városligetben önálló sajtópavilonjával mutatkozott be az irodalom és az újságírás kapcsolatáról, valamint a zajló Millenniumi ünnepségekről tudósított. Ekkor a példányszáma elérte a 35 ezret is.
Új beruházások a Kopaszi-gátnál: A Mol megbízásából toronyház épül[18], a Forster & Partners cég kivitelében. A tervezője Nigel Dancy. 120 méter magas, 28 emeletes és 83 ezer négyzetméteres alapú lesz az épület. 2028-tól pedig a Galvani híd építését is elkezdik, ami kissé délebbre haladna át Csepelre[19]. Ez két pilonos, ferdekábeles híd lenne.
Összefoglalás:
A folyamszabályozás a Duna 1838-as nagy árvízét követően indult el. 1870-től már törvényileg is előírták a gátak megépítését, amik 1896-ig a Szabadság hídig el is készültek. 1987-től a Vár, a Duna és két partja, a hídjai, majd a gátak is rákerültek a Világörökségi listára. A szabályozások során a Dunát a Gellért-hegy után leszűkítették, megépült a Kopaszi-gát. Ezzel leválasztották a promontori Duna ágat, létrejött a Lágymányosi öböl. Több lépésben megkezdőtek a feltöltési munkálatok. Először a Műegyetem helyét, majd délre haladva a Lágymányosi öböl az 1930-as évektől végleg feltöltésre került. Ezzel nagy területeket nyertek a további építkezésekhez. Ennek során épült ki az új egyetemi Campus, és az Infopark. A Nádor-kert helyére a gyárak mellé is új lakótelepet kezdtek építeni. A régi hidak sorában a gáttól délre a Galvani híd tervezése is elkészült. A szeszélyes vízjárású Duna gátjainak állandó karbantartására, a folyamszabályozásra pedig nagy gondot kellene fordítani, ahogy az 1895-ös törvényben Darányi Ignác miniszter is jóváhagyta.
A ma látható rövid Kopaszi-gát és a keskeny öböl már csak emléke a régi széles Lágymányosi öbölnek, és a hosszan elnyúló Kopaszi- gátnak. A folyamszabályozás 150 éve, 1870-től kezdődött el.
Dr. Horváth Péterné
[1] https://funiq.hu › 3543-összekötő-vasúti-híd-déli-összekötő-vasúti-híd
[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kopaszi-gát
[3] https://www.termeszetjaro.hu/hu/point/park/kopaszi-gat/36101262/
[4] https://hu.wikipedia.org › wiki › Lágymányosi-öböl
[5] Jeles évfordulók, 2011 10.,9. Budapesti Városvédő Egyesület: Gátat szabtak a Dunának c. szerző Horváth Péterné
[6] https://hu.wikipedia.org › wiki › Petőfi-híd
[7] https://falanszter.blog.hu ›/2010/ 11.27. FALANSZTER Konstantinápolyi vigalmi negyed 1896
[8] https://hu.wikipedia.org › wiki › 1896-os_millenniumi_ünnepségek
[9] https://hu.wikipedia.org/wiki/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc
[10] https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kvassay-jeno-7681F/
[11] http://www.kdvkovizig.hu/rsd_kvassay_zsilip.htm
[12] XIII. kerületi Helytörténeti füzetek 2004/ 10.sz. Seresné Döller Márta: Az őrlés és a malmok története.
[13] XIII. kerületi Helytörténeti füzetek 2010.16.sz. dr. Horváth Péterné: Schlick Ignác vasöntő és a Schlick-gyár története.
[14] https://funiq.hu › 3373-budai-hengermalom
[15] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kelenfdi Erőmű
[16] https://www.ujbuda.hu/ujsag/200605.pdf A pompázatos Nádor-kert Pedroni Emma Anna művészettörténész
[17] http://varosvedo.hu/2013/01/30/a-legendas-legrady-testverek/
[18] https://www.origo.hu/gazdasag/20171003-mol-szekhaz-kopaszi-gat.html
[19]https://ujbuda.hu/tags/varosfejlesztes